2026. március 26-án az ELTE Társadalomtudományi Kar vendége volt Justin McKenzie Smith budapesti brit nagykövet.
A nagykövetet és a kíséretében érkező Leslie Hayler másodtitkárt Szűcs-Zágoni Zoltán Gábor, a Kar dékánhelyettese, Mosdóczy Krisztina hivatalvezető, valamint Andrew Ryder, a Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének igazgatója köszöntötte. A találkozón áttekintették a Kar különböző képzéseit és kutatási tevékenységeit. Kiemelt figyelmet kapott a Kar sokszínű, nemzetközi hallgatói közössége is. A felek emellett egyeztettek a jövőbeni együttműködés lehetőségeiről, különös tekintettel olyan kutatási projektekre és konferenciákra, amelyek magyar–brit partnerségben vagy kölcsönös szakmai támogatással valósulhatnak meg.
A látogatás részeként a küldöttség megtekintette a Karon bemutatott, a brit származású Jane Goodall nevéhez kötődő intézet vándorkiállítását. A minitárlat az okoseszközök életútját mutatja be az alapanyag‑kitermeléstől az újrahasznosításig, és a tudatos eszközhasználatra hívja fel a figyelmet, amely révén csökkenthető a környezeti terhelés.
A program ezután kötetlen hallgatói beszélgetéssel folytatódott, amelyet Szabó Peredo Byanca, az ELTE TáTK nemzetközi tanulmányok szakos hallgatója moderált. A kérdezők az egyetem és a kar aktív diákszervezeteit – az IR Society, a Culture Club és a HEAD ELTE közösségét – képviselték.
A hallgatói találkozó elején Justin McKenzie Smith nagykövet magyarul köszöntötte a közönséget – ezzel szinte azonnal a külképviseleti munka egyik alapvető kérdése is felmerült: milyen nyelvi felkészültség szükséges a diplomáciai szolgálathoz; egy diplomata hány nyelven dolgozik? A felvetésre nagykövet úr személyes példán keresztül válaszolt: pályája során több nyelven is tanult – köztük az oroszul és a grúzul is –, majd hozzátette, hogy budapesti kiküldetése előtt magyar nyelvi képzésen is részt vett, magyar tudását pedig a mindennapi helyzetekben igyekszik használni és továbbfejleszteni.
Justin McKenzie Smith brit nagykövet szerint a külképviseleti munka egyszerre állandó és helyhez kötött: a napi működés országonként eltérhet, két alapfeladat azonban mindenhol azonos. A nagykövetségek támogatják az anyaország adott országban élő vagy oda utazó állampolgárait, és képviselik a küldő ország kormányának érdekeit. Magyarország és az Egyesült Királyság esetében a NATO-tagság és az európai kötődések több közös pontot adnak, ezért a brit–magyar kapcsolatok kormányokon átívelően stabilak – mondta.
Hozzátette: az egyeztetések a külpolitikai és gazdasági ügyektől az operatív együttműködésig terjedhetnek, így a nemzetközi szervezett bűnözés elleni fellépés is felmerülhet. Kitért a kulturális kapcsolódások („soft power”) szerepére is, amelyek gyakran megkönnyítik a hivatalos párbeszéd elindítását.
A pályakezdőknek azt tanácsolta, hogy a diplomata legyen nyitott és kíváncsi a kultúrák iránt; kulcskészségként a rugalmasságot és az alkalmazkodóképességet emelte ki. A hallgatói kérdések az orosz–közép-ázsiai kapcsolatokra, a Brexit utáni brit–EU viszonyra és a migrációra is kiterjedtek, valamint arra, miként tartható fenn az együttműködés feszült kapcsolatok idején. A nagykövet szerint a nehéz helyzetekben a legfontosabb a fogadó fél álláspontjának megértése és árnyalt közvetítése az anyaország felé, miközben a párbeszéd fenntartására is törekedni kell.
Justin McKenzie Smith brit nagykövet kari látogatása nem előzmény nélküli: a mostani program egy évvel Paul Fox leköszönő nagykövet ELTE Társadalomtudományi Karon tett látogatása után valósult meg, tovább erősítve a Kar és a budapesti brit külképviselet közötti párbeszéd és eszmecsere folyamatosságát.
Az ehhez hasonló alkalmaknak köszönhetően a hallgatók nem csupán elméleti keretek között találkoznak a külpolitika és a diplomácia kérdéseivel, hanem közvetlenül, első kézből tehetnek fel kérdéseket egy gyakorló diplomatának. A személyes jelenlét, a felvetett dilemmák és az árnyalt válaszok kézzelfoghatóbbá teszik a nemzetközi kapcsolatok működését, és támogatják a kritikus gondolkodást, az összefüggések felismerését, valamint a globális folyamatok mélyebb megértését a hallgatók számára.